, (kel-end-ő) mn. tt. kelendő-t. Mondják általán minden tárgyról, mennyiben kapnak rajta, vagyis mennyiben azt magukévá tenni, megszerezni, felhasználni szeretik. Kelendő pénz, melynek folyamata van. Kelendő áruk, melyeket megvásárolnak. Kelendő ételek a vendéglőben. Rövid farsangon kelendőbbek a lányok. V. ö. KEL.