, (kav-ar-od-ik) k. m. kavarod-tam, ~tál, ~ott. 1) Görbe, kerek vonalban forogni, kavarogni indúl, egyet csavarodik. Kavarodnak a repkedő hollóseregek. Felkavarodott, hirtelen felszökött a lóra. 2) Görbe forgatás, habarás által elegyűl, vegyűl. V. ö. KAVAR. Vékonyan: keveredik. Rokonok vele: csavarodik, zavarodik.