, (kasz-a-al) áth. m. kaszál-t. 1) Valamit kaszával vág, levág. Szénát, sarjut, lóherét, gabonát, gyomot, csátét kaszálni. Lekaszálni a gizgazt. Megkaszálni, megkapálni a kertet. Tudja Pál, hol kaszál. (Km.). 2) Átv. ért. mondják emberről, kinek csámpás a lába, s azt mentében úgy húzza, rakja, mintha kaszálna vele.