, (ked-v-el-ő) mn. és fn. tt. kedvelő-t. Ki valamit vagy valakit kedvel. Különösen mondjuk oly személyekről, kik bizonyos tudományok és müvészetek iránt vonzalommal viseltetnek a nélkül, hogy azokat tüzetesen vagy kereset gyanánt üznék, gyakorolnák. Műkedvelő zenész, festész.