, KÍGY, elavult fn. Értelme a régiek szerént: stadium, futamat, pálya. Az érsekujvári codexben: "Az ydőben Jezwsnak tanytwaany kezzwl ketten mennek vala az napon azaz hwswet napian egy warosban, kinek newe emaws, ki vagon Jerwsalemhez hatwan keegny feulden. (Az időben Jezusnak tanítványi közzől ketten mennek vala az napon azaz husvét napján egy városban, kinek neve Emaus, ki vagyon Jeruzsálemhez hatvan kégynyi földön). Sylvester Újtestamentomában háromszor használja stadium magyarázatául: "Kettő ő közőlök megyen vala azon napon egy városkába, mely Jerusalemhez hatvan kigyne (kígynyi) földönn vala. Luk. XXIV. 13. "Mikoron annakokáirt az tengherenn evezvínn (evezvén) közel huszonöt avagy harmincz kigyne (kígynyi) földet mentenek volna. János VI. 19. "Vala kediglen Bethania Jerusalemhez nem messze, ollymint tizenöt kigyne (kígynyi) földön. János XI. 18. Ugyan Sylvester a stadium-ot más helyeken majd pálya, majd futás szóval magyarítja.
A kégy, kigy hangoztatás fentebbi idézetekben kégyó, kígyó, kigyó szókra emlékeztet, mely részesülői végzetével (serpens) mint gyökre kégy, kígy igére utal; ez pedig halad, szalad, fut érteményű, s azon szók osztályába tartozik, melyek ugyanazon alakban igék és nevek egyszersmind, pl. fagy, fog, nyom, les, zár stb. E szerint kégy, kígy, kigy a) mint ige am. fut, szalad, b) mint fn. am. futamat, szaladás, illetőleg azon vonal, pálya, melyen a futás, szaladás történik. (Mátyás Flórián után). Különbözik: kög.