, fn. tt. kazul-t. Régibb iratokban pl. Zrinyi Miklósnál, Báthori István országbirájánál, Telegdynél, Pázmánnál, am. persa, innen: Kazulország am. Persia. Talán Haszszán nevű híres turkomann uralkodótól és hóditótól, ki a XV. század második felében egész Persiát elfoglalta. Máskép: Haszszan bégh vagy Uzün-Haszszan, az európai iróknál: Uzüm-Cassan. (Desguignes. Ezen iró szerént Haszszan am. a török uzun, és magyar hosszú, úgyhogy Uzün-Haszszán csak azon egy szó kettőztetése). Így származott az ozmán v. ottomán nyugoti török népnevezet is, Ozman v. Othman, v. Athman, v. Thaman uralkodótól (Desguignes). A török korból azon régi levelekben is, melyeket Szalay Á. által gyüjtve az Akadémia ,Leveles tár czím alatt kiadott s melyek a XVI. század első feléből valók, a pasáknak hasonló hangzásu neveik gyakran jönnek elé, ú. m. Cazzon (111. lap), Hazon (aga, 150. l.) Hazon (Oda bassa, 151, 244. l.) Kasson (145. l.), Kaszom (175. l.), Kazom (254. l.) Kazon (143. l.) Kazul (153, 340. l.) Kazum 329, 340), Kuzul (144, 340, 392. l. mindnyájan bassáknak vannak írva); s Kazul mint más népség fejének a neve is: "Úgy juta az hír, hogy az hatalmas császár az Kazult megverte volna és megfogta volna. (1548-diki levél). Tehát úgy látszik, hogy Haszszán, Hazon, Kasson, Kazon, Kazul egy eredetűek. Vámbéry azon véleményben van, hogy a persa Kazul neve a török kîzîl bas szókból eredett, melyek am. vörös fej vagy fejü, a persák vörös fövegétől.