, (jö-v-ed-el-ěm) fn. tt. jövedelm-et, harm. szr. jövedelm-e. Általán azon haszon akár készpénzben, akár más értékben, melyet valaki jószágából, mesterségéből, kereskedéséből, hivatala vagy szolgálata, fáradsága stb. után bevesz. Földesúri jövedelem. Esztendei, félévi, negyedévi jövedelem. Egy jobbágytelek jövedelme. Fele jövedelmét közintézetekre szánni. Ez évben kevesebb volt a jövedelmem, mint a kiadásom. Ha egy pénz a jövedelmed, kettőt ne költs. Az ősiség eltörlésével az ügyvédek munkája fogyott, de jövedelmök is csökkent. Tiszta jövedelem, mely a szükséges kereseti költségek lehuzása után fenmarad.