, (i-tt) helyhatárzó. Gyökeleme a közelséget mutató i, ellentéte: ott. Megfelel e kérdésre: hol? s am. ezen közelben levő helyen. Itt vagyok. Itt keresd, ne ott. Ittbenn járok a szobában, nem ottkünn az udvaron. Emitt estem el, nem amott. Hopp itt is, amott is, a mi házunk előtt is. (Tánczvers). Itthonn vagyok. Itt ott, am. helylyel közzel. A sok rosz fegyver között itt ott egy jó is találkozik. Csak itt ott kelt ki az elvetett gabona. V. ö. IDE, INNEN.