, (isten-itélet) ösz. fn. Középkori birói eljárás a bűnösség kinyomozásában, t. i. a bűnösség vagy büntetlenségrőli eldöntő itéletet némely életveszélyes bizonylatok, pl. bajvivás, tűz- vagy vízpróba kimeneteléből mondották ki. (Középkori latin szóval: ordalium, az angolszász ordál, alsó német ordeel, azaz Urtheil szótól).