, (isz-ki-od-ik) belsz. m. iszkód-tam, ~tál, ~ott. Alkotó részei: a menést, mozgást, csuszást jelentő isz és ki. Tréfásan szólva am. sietve, mintegy csúszva, surranva elmegy, elillan, elkotródik, elhordja az irháját. Eliszkódott ő kelme. Dunán tuli tájszó.