, (isten-nyila) ösz. fn. A nyila személyragos állapotban van, s ragoztatik. Képes kifejezés, s am. villám, mennykő. Beütött házunkba az istennyila. Üssön bele az istennyila.
"Kidőlt, bedőlt az oldala,
Bele jár az istennyila.
Vörösm.
Köz nyelven roszaló értelemmel bír. Mi istennyilát csinálsz itten? Menj innét istennyilába. Mátyusföldén egyszerüen is használják: nyila. Mi a nyila, megint itt vagy? Takarodjál nyilába.