Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ISTENÉSZ, (2), (isten-ész) ösz. fn. Isteni ész. 1) A legfőbb lénynek tulajdonított észbeli erő; 2) az emberekben az isten eszéhez hasonlító lelki tehetség.
"S most helyettök hófehér burokban Jár a béke s tiszta szorgalom; S a müvészet fénylő csarnokokban Égi képet új korára nyom; S míg ezer fej gondol istenészszel, Fárad a nép óriás kezével. Vörösmarty (Liszt Ferenczhez).