, ISMERETLENSÉG, (ős-me-er-etlen-ség) fn. tt. ismeretlenség-ět, harm. szr. ~e. 1) Ismeretek hiánya. Ismeretlenségből fonákul beszélni, itélni. 2) Állapot, midőn valakit nem ismernek, róla mit sem tudnak, vagy ő nem tud másokról, nem ismer másokat. Ismeretlenséged miatt történt, hogy tolvajnak gyanítottak. Ismeretlenség miatt unatkozni az idegen városban.