, ISMEG, (és-még) kettős kötszó, s am. megint, újra, még egyszer. (Ámbár elemzésileg véve ,és-még az eredeti, s tájszokásilag ma is dívik esmeg alakban; mégis közönségesebb divatú lett az ismét, mely képzőragokat is vesz fel: ismétel).
"Kopjával nyeregbül messzi kitaszitá,
Gyorsan szablyájával az fejét elvágá,
Jó lovára ismét mint evét fölugra.
Deli Vid hitvese. (Zrínyi Miklós).
l. ISMÉT.