, (ir-t-ó-oz-tat-ó) mn. tt. irtóztató-t. Oly tárgyakról mondjuk, melyek megrázkódtató, s egész valónkat borzadással töltő félelemre gerjesztenek. Nagymondható szavaink egyike, melylyel némelyek kisebb benyomásu tárgyak hatását is szokták ki fejezni, igen nagyon, fölötte helyett; de szoros ért. jelenti a félelmesnek legmagasabb fokát. Irtóztató vérontás. Timur kán a legirtóztatóbb halállal végeztette ki ellenségeit, pl. fürészeléssel, mozsárban töréssel stb. Irtóztató tengeri förgeteg. Irtóztató dolgokat olvasunk a régi franczia forradalomról.