, (ir-t-ó-oz-ik. V. ö. IRTÓZÁS k. m. irtóz-tam, ~tál, ~ott. Valamitől borzadva, megrázkodva visszaijed, visszarezzen, valamitől borsódzik a háta. Irtózom tőle, oly annyira utálatos. Irtózom csak azon gondolattól is, hogy
Sok ember irtózik a békától, patkánytól. Ki a fekélyes, sebes, varas vagy holt testtől irtózik, ne legyen sebész, orvos.