Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IRODALOM, (ir-od-al-om) fn. tt. irodalm-at, harm. szr. ~a. Legszélesb ért. mind azon jelesebb elmemüvek öszvege, melyeket az emberi ész teremtett, és könyvekben vagy irással közössé tett. Világirodalom. Szorosb ért. alkalmazható részént egyes nemzetekre, időszakokra, részént a tudandók külön-külön nemeire és ágaira. Görög, latin, sínai, arab irodalom. Ó, új, középkori irodalom. Franczia, angol, német, olasz, magyar irodalom. Történeti, bölcsészeti, szépmüvészeti irodalom. "Irodalom alatt a nyelvben és írott termékekben nyilatkozó emberi szellem műveinek bizonyos öszvegét értjük." Toldy F. "Az irodalom – tűkre a nemzet szellemi életének, mértéke a nemzet szellemi nagyságának.“ Jámbor P. Egyébiránt az egyes szakokra nézve vagy mennyire szűkebb körr szorúl az irodalom fogalma, szabatosabban: iralom.