, (in- v. im-t-és) fn. tt. intés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Cselekvés, melynél fogva valamivel vagy valamire, vagy valakinek, vagy valakit intünk. A szemek intését megérteni. Az intésre hallgatni, az intést elfogadni. Nem használt neki az intés. Atyai, barátságos, bizodalmas intés. V. ö. INT.