Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

INGYEN, (in-gy-en) ih. 1) Eredetileg am. semmin v. semmiért; a nélkül, hogy megérdemlettük volna; ajándékból. Ingyen ritkán adnak valamit. Ingyen kaptam. Adjon egy krajczárt akár ingyen, akár Isten nevében. A kárvallottak számára ingyen szállítani az épületszereket. Ingyen venni valamit. am. lopni. Ingyen fejében ritkán hajlik egy ember máshoz. (Km.). Ez értelemben főnév gyanánt is ragoztatik. Minden ember szereti az ingyent. (Km.). Nincs jobb az ingyennél. Ingyenhez szokott tányérnyaló. 2) A régieknél az eredetihez özeledő értelemben, de mégis némi árnyéklatokkal: a) annyi mint ,pusztán‘, v. ,csupán‘. "Ingyen csak“ Eszterházy Miklós nádornál (Magyar történelmi tár VIII. k. 89, 93 l.). "Minekünk is erőssen meg vagyon hagyva az hatalmas császártul, hogy meg tartsuk az frigyet és senki vára alá ne menjünk, ingyen azkit az mezőn találmak (találnak), tízet, húszat, harminczkettőt, ötvenet is, megverik, azzal az két fejedelem között való frigy fel nem bomol. Levél 1559-dik évből. (Szalay Á. gyüjt.). "Ingyen az k(egyel)med feddését békességgel és eremesth (örömest) szenvedöm“ 1560-ik évből (ugyanott). "Az gonoszakaró mindenkor az ő természetivel él, (azaz természet szerént ingyen is gonosz)“ XVI. századbeli erkölcsi iratok. Toldy F. kiadása. b) Am. azonnal, egyszeribe. "Ingyen majd a bordélyba vitetlek.“ Debreczeni Legendáskönyv. "Ingyen majd megértjük“ Farkas A. a XVI. században.

"Mene az képet bevivé
És az templomba letevé,
Ingyen ottan lehullának
Az bálványok, s elromlának.“
           Katalin verses Legendája. (Toldy F. kiadása).

"Ime azonközben tevék neki hirré:
Az ő birtokára hogy Ali bég jönne,
Oly nagy számu néppel Erdélyre sietne,
Ingyen majd Erdélynek határára érne.“
           Temesváry Istv. éneke 1569-ből. (Thaly K. gyüjt.).

c) Am. hiába.

"Elkészített csókja ajakán marada,
A hová szánta volt, oda nem ragada,
Ugyan kár a szép csók csak ingyen szalada.“
           Gyöngyösi István.

d) Müncheni codex fordításában: ingyen gyülöltenek engem, az ,ingyen‘ am. ok nélkül, s betü szerénti fordítása a szinte nem szabatos latin gratis szónak. "Odio habuerunt me gratis“, mit Pesti így fordít: ok nélkül. 3) A tagadást erősbitő ezen öszvetételben: ingyen nem v. ingyen sem stb. am. semmiképen nem, épen v. teljességgel nem, távolról sem, koránt sem, legkevésbé sem. Ingyensem hittem volna, hogy oda jusson a dolog. Midőn ingyensem vélnők, elhuzzák a gyéként alólunk. (Km.). "És onnan is kémlik űket, az honnan ingyen sem vélnék.“ 1548-dik évi levél. "Én keserűsígemben ingyen nem thudok mit írjak.“ 1556-ik évi levél. (Szalay Á. gyüjt.). "Kiben őneki ingyen híre sem vala.“ Carthausi névtelen. "Behdugák fülőket, olymint (= mintegy) e nagy káromlást ingyen sem halhatnájak“ (= halhatnák). Debr. Legendáskönyv. "Olyha (= mintha) Istennek ingyen fia nem volna, de inkább ellenségé.“ Régi Passio.

"De nem tudjuk Istent megengesztelni,
Mert azt ingyen sem akarjuk érteni.“
           Feddő ének a XVI. századból. (Thaly K. gyüjt.).

"Azon igen félünk, hogy egy nap csak elhagysz,
Örököst utánad ingyen senkit nem hagysz.“
           Istvánfi Pál a XVI. századból. (Toldy F. kiadása).

"Az emberi nemzet ingyen se remélje.“
           Argirus históriája. (Görgei Alb. a XVI. századból).

A Müncheni codexben ingyen nincs am. nincs is, v. teljességgel nincs. Ingyen nincsen, mivel mereh (merj). "Neque in quo haurias, habes.“