, (in-g-ad-oz) önh. és gyakor. m. ingadoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Gyakran v. folytonosan ide-oda hajlik, állandó helyzetre vergődni nem bir; súlyegyenét vesztve szüntelen mozgásban van. Ingadoz, mint a fűszál. Ingadoz a hullám hányta hajó. Fogai ingadoznak. A nagy teher alatt ingadoz a hid. Átv. ért. kétkedik, határozatlan lelki állapotban van, habozik, lelki ereje, elszántsága hanyatlik; vésznek indúl. Már is ingadoz, mi tévő legyen. Hűsége, bátorsága ingadoz. Szerencsénk ingadoz. Ne ingadozz, hanem mondd ki, mit akarsz.