, fn. tt. Indiát. Indiának nevezték a régi görögök a tőlök távol fekvő, s Nagy Sándorig csaknem egészen ismeretlen földrészt az Indus, szanszkritul Szindhu, persául Hindu folyamon túl, honnan nevét is vette, de a mely már a phoeniciaiak, karthagóbeliek és egyiptombeliek, mint tengeri hajósnépek kereskedésének czélpontja vala. Az Izlamnak Ázsiában uralomra jutása által az Indiával kereskedést az európaiak főleg Velencze és Genua csak közvetőleg, részint Egyiptomon keresztül, részint hosszas karavánúton űzték, míg nem 1498-ban a portugallok az Indiába vezető tengeri útat fölfedezték. Amérika feltalálása után a mexikói tenger öbölnél fekvő szigetek ösmeretesekké levén, amaz Keleti Indiának neveztetett, s nagy részben az angolok birtokába került, melynek két fő része van: Hindustan a Gangesen innen vagy Elő-India, és Hátsó-India a Gangesen túl, (Bromme. Hand-Atlas. 1862.); ez utóbbi több független állammal; az imént említett szigetcsoport pedig Nyugoti Indiának; mert eleintén azt hivék, hogy az ujonnan feltalált föld azon túl a régi Indiával volna öszveköttetésben. Keleti India tehát fekszik Dél-Ázsiá-ban, a Sínai birodalomtól, illetőleg Tübettől a Himalaya hegy által elválasztva, délre az indiai tengerig, az ezen levő több szigetekkel együtt.