, (istók-os) mn. tt. istókos-t v. ~at, tb. ~ak. Bolondos, dőre. Értelmét a közmondásbeli bolond Istóktól vette, ki hagyomány szerént lévai születés volt, s évenként eljárt Debreczent megnézni, de csak a vámsorompóig ment, honnan betekintvén a városba, ismét haza tért. (Dugonics szerint).