, (id-eg-ěn-ség) fn. tt. idegenség-ět, harm. szr. ~e. Vonzalom v. nyájasság, v. bizodalom hiánya, megtagadása valakitől v. valamitől; hidegség, visszatartózkodás. Idegenséget tapasztalni. Idegenséggel viseltetni valakihez. Nő és férj közti idegenség.