, (hars-ány) mn. tt. harsány-t, tb. ~ak v. ~ok. Ami a levegőt erősen reszkettető hars hangon szól. Harsány kürt, trombita. Harsány hangon beszélni, kiáltani. Harsány szavú. Némelyek használni kezdék a férfi magas hang (tenor) kifejezésére is; valamint harsona v. harsonya szót a trombita kifejezésére.