, (han-t v. ham-t) fn. tt. hant-ot. Ekével vagy más eszközzel feltörött könnyű és porhanyó gyepföld, különösen vizenyős lápos vidékeken felvágott gyep, mely külön-külön tömegekben ellepi a tért. A vízmosta földeken hantokat szel az eke. Száraz hantokat öszvetörni. Hantokkal kirakni az út mellékét. Hantokból csinált kerítés. A gőbölyjárásokat hantok lepik. V. ö. HAN.