, (hang-ol) áth. m. hangol-t. 1) Valamely zeneszer húrjainak hangjait illő arányba hozza, mely a hangok bizonyos magasságában és mélységében áll. Hegedűt, lantot, gordont, zongorát, hárfát hangolni, felhangolni. 2) Különféle zeneszerek hangjait illő arányban öszveilleszti. Hegedűt fuvolyával, hárfával, zongorával öszvehangolni stb. A zenekar, mielőtt játszanék, öszvehangolja hangszereit. 3) Lehangolni, v. alá-, alábbhangolni, lejebbhangolni am. kedvét, vágyát, bátorságát csökkenteni, vállalkozási, működési erélyét stb. zsibbasztani. A szerencsétlen események, az irígy rágalmazó beszédek minden tevékenységét, munkásságát, készségét lehangolták.