Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
HANGLEJTÉS, (hang-lejtés) ösz. fn. Általán, a hangnak mintegy fel és alá hullámzó, majd erősebb, majd gyöngébb rezegtetése, változtatása, mely az eléadandó tárgy vagy érzelem vagy az egyén természetéhez alkalmazkodik. Szomorú, víg, lassú, élénk hanglejtés. Különösen átmenetel egy hangcsaládból a másikba. (Modulation, Modulirung).