, (hanga-fa) ösz. fn. Sovány, kopár mezőkön tenyésző cserje a hangák neméből, kisded, keskeny, elevenzöld, s nyilalakú levelekkel, melyek az ágat egészen befödik, s testszinű vagy fehér virágai vannak, máskép: téli zöld, vad cziprus, repcsén. (Erica vulgaris). Fának nevezik, mivel külsejére nézve kisded bokorhoz, cserjéhez hasonlít.