, (haj-al-ó-oz) áth. m. hálóz-tam, ~tál, ~ott. 1) Valamit hálóalakuvá képez, csinál. A leánykák fejkötőket, nyári keztyüket hálóznak, vagyis hálóalaku fejkötőket, keztyüket kötnek. 2) Hálóval bevon. A pókok behálózzák az elhagyott szobákat. Elrepülés ellen behálózni a fáczányok ketreczét. Átv. ért. alattomos, ravasz uton cselbe sző, hatalmába kerít valakit.