, (három-ad-os) fn. tt. harmados-t, tb. ~ok. 1) Személy, kit valamely birtoknak, haszonnak egy harmada illet. Ő ezen háznak harmadosa, azaz nem egészen az övé, csak egy harmada. 2) Három közől egy. Harmados arató, ki az arató részből harmad magával osztozik. Feles, harmados, negyedes stb. l. HARMADFI.