, v. HAJÓKÁZIK, (haj-ó-ka-az-ik) k. m. hajókáz-tam, ~tál, ~ott. Tulajd. kis hajón, pl. csolnakon, sajkán, dereglyén járja be a vizet. Szélesb ért. hajón kedvtelésből, mulatságból jár, utazik. (Minden hasonló ragozások, pl. szekerkézik, szánkázik, kocsikázik stb., inkább kedvtelésből származó járást jelentenek).