, (hal-ívás) ösz. fn. 1) A halak nemi párosodása, mely alkalommal némely kisebb faju halak, pl. Balatonban a gardák, több ezerenként öszvecsoportosulnak. 2) Midőn ikráikat a vizek szélein, öntésekben, iszapos helyeken lerakják, hogy a nap erejétől kikeljenek. V. ö. ÍVIK.