, (hal-m-ány v. hal-om-ány) fn. tt. halmány-t, tb. ~ok. Erdőkben és sziklás vidékeken termő növény az öthímesek seregéből és kétanyások rendéből, melynek több bötyökből álló, s mintegy (öszve)halmozott, húsos és ehető gyöke vagy gumója van. (Bunium). Egyik faja: gesztenye-halmány, máskép: földi gesztenye v. juhászmogyoró. (B. bulbo castanum).