, HURIT, (hur-ít) áth. m. hurít-ott, htn. ~ni v. ~ani. 1) Kiált kurjant. 2) Valakit nyers, erős, kemény (hur) hangon, kurjogatva lelármáz, hallgatásra kényszerít. Hurítani a zajongó gyermekeket. Lehurítani a szónokot. Elhurítani valakit. Szélesb ért. szid, leszid, leszól, gyaláz.