, (hull-ad-oz) önh. és gyakor. m. hulladoz-tam, ~tál, ~ott. Folytonosan, ismételve hull v. hullad. Hulladoznak a fák levelei. "Száraz fűre deres harmat hulladoz." Népd. Átv. ért. egyenként, egymás után jő,lassan gyülekezik. Ellentéte tódúl. Csak hulladozva jön a nép a templomba. Máskép: hullároz.