, (hiv-at-ott) mn. tt. hivatott-at. 1) Kit hítak, meghítak, idéztek; ki önként nem jött, nem tolakodott. A hivatott vendég kedvesebb a hivatlannál. El-, ki-, meg-, visszahivatott. 2) Kinek valamire hivatása, természeti hajlama, kitünő képessége van. V. ö. HIVATÁS, 2).