, (hek- v. hekkre) ih. A székelyeknél am. gőgösen, fennyen. Olyan hekre tartja magát, mint egy faragott pipa (Kriza J.). Nagy hekre ugyanott am. nagy zajra, nagy pufra.
"Az én ludam nagy hekre
Azt a prádét měgtětte,
Térgyig érő nagy hóba
Felhágott a tojóba."
Kriza J. gyüjteménye.