, (has-ú) mn. tt. hasú-t v. ~at, tb. ~k v. ~ak. Kinek vagy minek bizonyos tulajdonságu hasa van. Nagy hasú. Pók hasú. Előhasú, azaz első terhet vagy vemhet viselő. Előhasu menyecske. Rátartja magát, mint az előhasu menyecske. Előhasu üsző. Dunán tuli tájszólással: hasi, előhasi.