, (hím-virág) ösz. fn. Valamely növény virága, melyben csak hími, vagyis termékenyítő részek találtatnak, pl. a tök-, ugorka-, dinnyenövényeken külön áll a hím-, s külön a nővirág. A kender és komló pedig olyan természetü, hogy egyik tövön csupa hím, a másikon csupa nővirágok vannak.