, (hát-ha) ösz. ksz. Élünk vele midőn valamit kétkedőleg vagy mintegy ellenvetésképen kérdezünk. Hátha befagy a Duna, hogyan szállítjátok fel a gabonát? Hátha mégis történetből rajtunk ütnek, mi tevők legyünk? Hátha megpukkadna is mérgében, gondolok én vele?