, (há-al-a-atlan) mn. tt. hálátlan-t, tb. ~ok. Ki a vett jótéteményért köszönetet nem mond, s a jótevőt figyelmére sem méltatja, vagy épen gonoszszal fizet neki vissza. Hálátlan kakuk. Tárgyról is mondják, pl. hálátlan munka. Határozóképen am. hálátlanul.