, (hozzá-vet) ösz. áth. 1) Valamit oda vet, mintegy toldalékul, ráadásul hozzátesz. A húshoz hozzávetni egy darab nyomtatékcsontot. 2) Átv. ért. és önhatólag, valamit közelítőleg gyanít, találgat. Egyébiránt ez értelemben csak állapotjegyző divatozik jobbára, pl. Ezt csak hozzávetve mondottam.