, HONSZERETET, (hon-sze-relem v. ~szeretet) ösz. fn. Szeretet, melylyel valaki hona iránt viseltetik, s annak javát, diszét előmozdítani törekszik, érette élni halni kész stb.
"Titkon borong a genius
A néma hant felett,
Hol lángoló szív s honszerelm
Váltottak életet."
Kölcsey.