, (hi-z-ol-ás) fn. tt. hizlalás-t, tb. ~ok, harm. szr. -a. 1) Cselekvés, mely által valaki v. valami hizlaltatik. Sertések, göbölyök, ludak hizlalása. Hashizlalás. 2) Azon eleség, mely e czélra használtatik. A hizlalás sokba kerül. A jó lúd megfizeti zsirjával a hizlalás árát. V. ö. HIZLAL.