, (hit-valló) ösz. fn. Egyházi ért. am. confessor, azaz a keresztény hitnek oly bajnoka, ki a hitért üldözéseket, fogságot szenvedett, de meg nem öletett, vagyis vértanú nem lett. Továbbá így neveztettek az alsóbb rendű papok, kik különös szent életökkel tűntették ki magukat.