, (hit-elv) ösz. fn. 1) Valamely vallásnak fő ágazata, melyen a többiek alapulnak. A keresztények hitelve a Krisztus istensége. 2) A vallásnak valamely alapigazsága, vagy lényeges szabálya, pl. Isten az embert halhatatlanságra teremtette, vagy szeressed felebarátodat, mint tenmagadat.