, (hev-er-ű) fn. tt. heverű-t. Székely szó, am. menyasszony, kit a munkában a többieknél jobban kímélnek, máskép: hazai. Ezért mondja a régi példabeszéd, "őtet ne tartanám úgy mint egy leányt jegybe." Szalay Ágoston levélgyüjteménye 1555-ből. Némelyek szerint: szabad életü nőszemély.