, (her-e-el-t) mn. tt. herélt-et. 1) Hímállatról mondják, melynek heréit kimetszették. Herélt borjú, csikó. Herélt lónak csak egy a lába. (Km.). 2) Emse disznóról, melynek görgőjét (zúgóját) kivették. 3) Csonkított, valamely részétől, tagjától megfosztott. Herélt irományok, színdarabok.