, (haszna-vehetlen) ösz. mn. Mit bizonyos czélra, vagy semmire használni nem lehet. Különösen, emberről szólva, ügyetlen, buta, járatlan, nyomorúlt stb. Hasznavehetlen sántabéna. Hasznavehetlen hüle, részeges ember. Határozókép am. hasznát nem vehetve, hasznavehetlenül.