, (har-csa-as) mn. tt. harcsás-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Harcsával bővelkedő, hol a harcsák tanyáznak. Harcsás Rába. Harcsás öböl; így nevezik a komáromi vár közelében levő öblöt, a harcsák és ottani halászok egyik fő tanyáját. 2) Harcsával készített, főzött. Harcsás káposzta.